Lille-ben kezdte el tanulmányozni az erjedést. Kimutatta, hogy az élesztôgomba még mesterséges környezetben is képes szabad oxigén nélkül szaporodni.
Újabb megtiszteltetés érte 1857-ben: kinevezték az École Normale Supérieure tudományos igazgatójának. További kutatásai során megállapította, hogy az erjedést parányi organizmusok okozzák, és ha a szükséges organizmusok nincsenek jelen vagy nem tudnak kellôképpen fejlôdni, az erjedés nem indul meg.
Kimutatta, hogy a tej megsavanyodik az íróból vagy sörbôl származó organizmusok hatására, de ezek hiányában változatlan marad.
Pasteurt 1862-ben a tudományos akadémia tagjává választották, a következô évben pedig a képzômuvészeti fôiskolán (École des Beaux-Arts) létrehoztak számára egy új tanszéket, ahol a geológia, a fizika és a kémia képzômuvészeti alkalmazásaival foglalkozott.
Az École Normale Supérieure igazgatójaként ráháruló adminisztrációs feladatokat nagyon terhesnek tartotta, ezért 1867-ben megvált állásától. III. Napóleon császár támogatásával azonban élettani kémiai laboratóriumot rendeztek be számára ugyanitt. Pasteur felismerte, hogy a levegô meggyorsítja a tejsavas és az alkoholos erjedést; így vetôdött fel a kérdés, hogy a láthatatlan organizmusok vajon mindig jelen vannak-e a levegôben vagy esetleg spontán keletkeznek.
2/3
|
|
Gondos és egyszeru kísérletekkel – többek között a levegô szurésével, a magas Alpok tiszta levegôjén folyatott vizsgálatokkal – bizonyította, hogy az élelmiszer a levegôben levô organizmusok hatására indul bomlásnak, és átalakulása (rothadása) nyomán spontán keletkeznek benne új organizmusok. Az alapok tisztázása után Pasteur hozzálátott két fontos francia termék, az ecet és a bor vizsgálatához: "pasztôrözési" eljárása, a hô hatására lejátszódó csírátlanítás megakadályozta a termékek romlását az elôállítás, a tárolás és a szállítás során.
Kormányzati felkérésre kezdte meg a textilipart fenyegetô selyemhernyó - pusztulás tanulmányozását. Három évet töltött Dél-Franciaországban, a selyemhernyó-tenyésztés központjában. Két különbözô betegség kórokozóit is izolálta, majd módszereket dolgozott ki a fertôzés megelôzésére és kimutatására.
A sör tartósításának problémáját is megoldotta. Megállapította, hogy – az ecethez és a borhoz hasonlóan – milyen gyártási eljárás akadályozhatja meg a sör romlását. Az angol exportôrök, akiknek hajói akkoriban egész Afrikát megkerülték, ezután nyugodtan szállíthatták a sört Indiába. Pastuer 1868-ban részlegesen megbénult. Bár kérte nyugdíjazását, folytatta kutatásait. 1873-ban az orvosi akadémia tagja lett, és a következô évtôl a francia parlament díja teremtett számára anyagi biztonságot.
|
