Névadónk:

Louis Pasteur

életútja,
munkássága.

Louis Pasteur, (szül. 1822. dec. 27. Dole, Franciaország – megh. 1895. szept. 28. Saint-Cloud, Párizs mellett), francia vegyész és mikrobiológus, a tudomány- és technikatörténet kiemelkedô személyisége.

Bebizonyította, hogy a mikroorganizmusok erjedést és betegségeket idézhetnek elô, ô dolgozta ki és használta elôször a veszettség, a lépfene és a baromfivész elleni védôoltást.

Ô mentette meg Franciaország (és számos más ország) sör-, bor- és selyemiparát. Nevéhez fuzôdik a pasztőrözés. Sztereokémiai felfedezései is jelentősek.

Tímárcsaládból származott. Ifjúkorában a rajzoláson kívül szinte semmi sem érdekelte, 1843-tól azonban a híres párizsi École Normale Supérieure hallgatójaként elmélyedt a természettudományos ismeretekben. 1847-ben doktorált és a következô évben már fontos felfedezéssel hívta fel magára a figyelmet: a tudományos akadémián arról számolt be, hogy bizonyos vegyületek kétféle alakban jelenhetnek meg, és a kétféle molekula egymás tükörképi párja.

Pasteur a szôlô erjedésekor keletkezô borkôsav és az azonos összetételu "racémsav" krisztallográfiás vizsgálatával jutott a nevezetes következtetésre.

1/3
Eilhardt Mitscherlich (1794–1863) német vegyész már korábban kimutatta, hogy a borkôsav elforgatja a síkban polarizált fényt, a "racémsav" azonban nem fejt ki ilyen hatást.

Pasteur jött rá, hogy a "racémsav" sói kétféle kristályt alkotnak, amelyek egymás tükörképei (mint a jobb és a bal kesztyű). A só szétválasztása után kiderült, hogy a kétféle kristály azonos mértékben, de ellenkezô irányban forgatja el a síkban polarizált fényt (az egyik az óramutató járásával egyezô, a másik az ellenkezô irányban).

A "racémsav" egyik változata megegyezett az erjedéskor keletkezô borkôsavval. Pasteur azt is kimutatta, hogy ez a sav alkalmas mikroorganizmusok táplálására, míg tükörképi párját nem építik be az élô szervezetek; így a kémiai vegyületek biológiai hatása nemcsak az összetételtôl, hanem a molekulát alkotó atomok elrendezésétôl is függ.

Még ugyanebben az évben Pasteurt kinevezték a dijoni középiskola fizikatanárává, de nem sokkal ezután felkérték, hogy a Strasbourgi Egyetemen adjon elô kémiát. Strasbourgi évei alatt megnôsült; az egyetem rektorának lányát vette el. Öt gyermekük közül csak kettô maradt életben. Pasteur 1854-ben a Lille-i Egyetem új természettudományi karának dékánja lett.



8653 Ádánd, Berzsenyi D. u. 37
Tel: 84/357-734, 84/558-008 Fax: 84/558-000